Parkinson-kór prognózisa
A Parkinson-kór (PD) szövődményei nagymértékben csökkenthetik az életminőséget. A megfelelő kezelés javíthatja a prognózist, és növelheti a várható élettartamot. Bár a Parkinson-kór progresszióját nem mindig lehet késleltetni, de lehet tenni azért, hogy a betegek minél hosszabb ideig jobb életminőségben élhessenek.
A kezelés magában foglalja a farmakoterápiát (gyógyszeres terápiát) és a nem gyógyszeres alternatív megközelítéseket, mint például a testmozgást, oktatást, támogató csoportok látogatását, logopédiai gyakorlatokat és étrendi javaslatokat. A terápiás megközelítés a beteg életkorától, betegség szakaszától, a tűntektől függ.
Parkinson-kór és a dopamin
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amely befolyásolja az agy dopamintermelő neuronjait (dopaminerg). A dopamin egy neurotranszmitter, ami segít elektromos jelet küldeni az agy és a test között. A betegség megakadályozza, hogy ezek a sejtek dopamint termeljenek, emiatt idővel a sejtek teljesen elpusztulnak. A dopaminszint csökkenése gyakran fokozatos, ezért a tünetek idővel súlyosbodnak. Sok Parkinson-gyógyszer úgynevezett dopaminerg gyógyszer. Céljuk, hogy növeljék a dopamin szintet, vagy hatékonyabbá tegyék a felhasználásukat.
A PD fő motoros tüneteinek oka a dopamin kimerülése, a substancia nigra pars compacta (SNpc) dopaminerg neuronjainak pusztulása miatt. A dopamin helyettesítésére levodopa alkalmazása jelentős áttörést jelentett a PD kezelésében, és azóta számos további célpontot azonosítottak a dopaminerg terápiák számára. A levodopát az arany standard terápiának tekintik, és szinte minden betegnek szüksége van erre a kezelésre a betegsége során.
A motoros szövődmények kialakulásában a levodopa használatának időtartama, valamint felszívódásának változékonysága és vér-agy gát transzportja is fontos szerepet játszik. A levodopa biológiai hozzáférhetősége javítható hatékonyabb orális készítmények kifejlesztésével (például nyújtott hatóanyag-felszabadulású készítményekkel), vagy innovatív beadási módok kidolgozásával (pl. intesztinális infúzió - közvetlenül a vékonybélbe történő bejuttatás -, transzkután adagolás - bőrön át, bedörzsöléssel - minipumpákkal vagy inhalációval).
Mind a levodopa, mind a dopamin agonisták hányingert, nappali álmosságot és ödémát okozhatnak, de a mellékhatások gyakrabban fordulnak elő dopamin agonisták esetén is. A dopamin agonistákról ismert, hogy impulzusszabályozási zavarokat és kábítószer okozta hallucinációkat okoznak (különösen idős, kognitív károsodásban szenvedő embereknél).
Alternatív terápia
A beteg és a család/gondozó oktatása fontos, és különösen szükséges egy krónikus progresszív neurológiai betegség esetén.
Az újonnan diagnosztizált Parkinson-kórban szenvedő betegek megijedhetnek a jövőt illetően a betegség krónikus és progresszív mivoltából fakadóan. A tünetekre összpontosító és a betegség lefolyására vonatkozó oktatás csökkentheti a félelmet és támogatja az alkalmazkodást.
A betegség tudattal való megküzdés módja hosszú távon javíthatja az önellátást.
A rendszeres testmozgás és a fizikoterápia segít a PD egyes testi tüneteinek, például az ízületi merevség és a hajlított testtartás enyhítésében. Mozgásgyakorlatokkal fejleszthető az egyensúly, az erőnlét, a rugalmasság.
A támogató csoportok lehetővé teszik az érzelmi és pszichológiai aggodalmakkal való megküzdést.
A Parkinson-kór gyakran okoz problémákat a napi tevékenységek során. Egyszerű gyakorlatok és nyújtások segíthetnek biztonságosabban mozogni és járni.
Az étrend fontos szerepet játszhat a mindennapi életben. Bár nem kezeli vagy akadályozza meg a progressziót, az egészséges táplálkozásnak jelentős hatása lehet. Az értékes tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrend, segíthet egyes tünetek csökkentésében és a betegség progressziójának lassításában. Ilyenek pl. az antioxidánsok, melyek segíthetnek csökkenteni az oxidatív stresszt és a neurológia károsodás mértékét. Az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a diófélék, a bogyós gyümölcsök stb.
A bársonybab levodopát tartalmaz, ugyanazt az összetevőt, amelyet egyes Parkinson-gyógyszerekben használnak (étrendkiegészítőként szokták ajánlani enyhe tünetek esetén).
Omega-3 zsírsavban gazdag ételek segítik megőrizni a szív és az agy megfelelő működését pl. lazac, harcsa, tengeri halak, lenmag stb.
A jövőbeli kutatások hangsúlya a betegségspecifikus biomarkerek feltárásán van, amelyek lehetővé teszik a betegség más neurodegeneratív rendellenességektől való megkülönböztetését. Az ilyen vizsgálatok nemcsak az érintett személyek betegségének diagnosztizálására, hanem a családtagok vagy a veszélyeztetett populációk azonosítására is hasznosak lesznek, így lehetőség nyílik a neuroprotektív terápia megkezdésére tünetmentes stádiumban.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
Jankovic J. Parkinson's disease: clinical features and diagnosis. J Neurol Neurosurg Psychiatry. 2008 Apr;79(4):368-76. doi: 10.1136/jnnp.2007.131045. PMID: 18344392.
Caproni S, Colosimo C. Diagnosis and Differential Diagnosis of Parkinson Disease. Clin Geriatr Med. 2020 Feb;36(1):13-24. doi: 10.1016/j.cger.2019.09.014. Epub 2019 Sep 17. PMID: 31733693.
Radhakrishnan DM, Goyal V. Parkinson's disease: A review. Neurol India. 2018 Mar-Apr;66(Supplement):S26-S35. doi: 10.4103/0028-3886.226451. PMID: 29503325.
Elsworth JD. Parkinson's disease treatment: past, present, and future. J Neural Transm (Vienna). 2020 May;127(5):785-791. doi: 10.1007/s00702-020-02167-1. Epub 2020 Mar 14. PMID: 32172471; PMCID: PMC8330829.
Tóth A., Nagy H., Wacha J., Bereczki D. és Takáts A. Levodopa/carbidopa intesztinális gél alkalmazása előrehaladott Parkinson-kórban. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2015. XVII. évf. 4. szám