A baktériumok az agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói. Azonban vírusok, gombák és más nem fertőző ágensek, mint pl.: gyógyszerek is kiválthatják a meningitist.
A vírusos agyhártyagyulladás az aszeptikus agyhártyagyulladás leggyakoribb típusa, ami általában a kisgyermekeket érinti. Előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken. A vírusos agyhártyagyulladás egész évben előfordul, de leggyakrabban nyáron és ősszel.
Számos vírus, például enterovírusok (EV), herpeszvírusok és influenzavírusok is okozhatnak meningitist, azonban világszerte az enterovírusok a legtöbb vírusos agyhártyagyulladás kiváltó okai. Az enterovírusok családjába tartozó vírusok évente körülbelül 10-15 millió fertőzést okoznak, de a fertőzöttek csak kis százalékánál alakul ki agyhártyagyulladás. Ebbe a kategóriába tartozó vírusok az agyhártyagyulladás eseteinek körülbelül 52 százalékáért felelősek felnőtteknél, és 58 százalékáért csecsemőknél.
Agyhártyagyulladást okozhatnak továbbá
Tünetek
A vírusos agyhártyagyulladás kezdeti tünetei hasonlóak a bakteriális agyhártyagyulladás tüneteihez.
A vírusos meningitis csecsemőknél általában a következőket okozza
Felnőtteknél a vírusos meningitis tünetei lehetnek a
Diagnózis
Az agyhártyagyulladás diagnosztizálása fizikális vizsgálattal és az egyén kórtörténetének áttekintésével kezdődik.
A kórokozók vizsgálatához lumbálpunkcióra, cerebrospinalis folyadékra (CSF - agy-gerincvelői folyadék) van szükség. Az eljárás során tűt szúrnak be az L3, L4 vagy L5 csigolyarések közé a szubarachnoidális térbe, ahonnan CSF-et szívnak le. Ezután a CSF-et tesztelik a vörösvértestek és a leukocitaszám, valamint a glükóz- és fehérjeszint meghatározására. Ezeknek a sejtszámoknak a meghatározása általában segít a különböző típusú meningitisek diagnosztizálásában.
Mivel azonban a vizsgálat körülményes, alternatív minták, például vér-, torok- vagy székletminták is használhatók helyette, különösen EV-fertőzés gyanúja esetén.
A vírusos agyhártyagyulladás diagnosztizálásának arany standardja a polimeráz láncreakció (PCR), amely kimutatja és mennyiségileg meghatározza a vírus DNS-ét vagy RNS-ét a páciens CSF-jében. Az EV-pozitív agyhártyagyulladásos esetek gyermekgyógyászati vizsgálata azt mutatta, hogy a CSF-minták valós idejű PCR-rel végzett vizsgálata 100%-os érzékenységet eredményezett, míg a vírustenyészet használatakor csak 38% volt a szenzitivitás.
Kezelés
Aszeptikus meningitises esetekre nincs specifikus kezelést, tüneti terápia alapján gyógyszereket adnak a betegség tüneteire. A teljes gyógyulás az esetek többségében 5-14 napot vesz igénybe.
A betegség csecsemő ill. kisgyermek korban veszélyesebb, a felnőttek leggyakrabban enyhébb tünetekkel átvészelik.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
Kohil A, Jemmieh S, Smatti MK, Yassine HM. Viral meningitis: an overview. Arch Virol. 2021 Feb;166(2):335-345. doi: 10.1007/s00705-020-04891-1. Epub 2021 Jan 3. PMID: 33392820; PMCID: PMC7779091.
Alnomasy, S. F., Alotaibi, B. S., Mujamammi, A. H., Hassan, E. A., & Ali, M. E. (2021). Microbial aspects and potential markers for differentiation between bacterial and viral meningitis among adult patients. PloS one, 16(6), e0251518. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0251518
Sanaei Dashti, A., Alizadeh, S., Karimi, A., Khalifeh, M., & Shoja, S. A. (2017). Diagnostic value of lactate, procalcitonin, ferritin, serum-C-reactive protein, and other biomarkers in bacterial and viral meningitis: A cross-sectional study. Medicine, 96(35), e7637. https://doi.org/10.1097/MD.0000000000007637
Centers for Diseases Control and Prevention. Viral Meningitis. Page last reviewed: May 25, 2021 Viral Meningitis | CDC