Bógyógyászati vizsgálat
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Haspuffadás okának diagnózisa

A diagnózis a részletes kórtörténettel, a fizikális vizsgálattal és a megfelelő diagnosztikai tesztekkel kezdődik. Fontos a puffadás organikus okainak kizárása, beleértve a felszívódási zavarokat, a bélmozgászavart és a krónikus bélelzáródást is.

Lényeges az esetlegesen fellépő, riasztó tünetek kivizsgálása, mint például a hirtelen fogyás, a végbélvérzés vagy a vérszegénység. Az anamnézis felvételének a tünetek napi változásaira, az egyes élelmiszerekkel vagy élelmiszer-összetevőkkel (tejtermékekkel, búzával, fruktánokkal, zsírokkal, rostokkal) való kapcsolatára, valamint a székelési szokások változására kell összpontosítania.

Légzési tesztek

A kilégzési tesztek biztonságos, nem invazív tesztek az egyes szénhidrátok emésztési zavarainak mérésére. A vizsgált anyagok közé tartozik a glükóz, a laktóz, a fruktóz, a szorbit, a szacharóz és az inulin. A vékonybélben fel nem szívódott anyagok a vastagbélbe haladnak, ahol fermentáció során a szénhidrátokból keletkező gáz a szisztémás keringésbe diffundál, és kiválasztódik a leheletbe, ami mennyiségben meghatározható. A gázok a hidrogén és a metán, amelyek a gyomor-bél traktusban keletkeznek mikrobiális fermentációból.

Cöliákia szerológiák

Szöveti transzglutamináz és IgA felhasználásával végzett szerológiai vizsgálat ajánlott olyan betegek számára, akiknél magas a cöliákia (köznéven lisztérzékenység) kockázata (pl. más autoimmun betegség áll fenn az egyénnél vagy közeli hozzátartozójánál). Pozitív eredmény esetén endószkópos vékonybél biopsziával igazolható a betegség.

Endoszkópos vizsgálatok

Endoszkópia szükséges olyan betegeknél, akik riasztó tüneteket észlelnek, mint visszatérő émelygés és hányás, megmagyarázhatatlan vérszegénység, testtömeg > 10%-os csökkenése 1 hónap alatt, a családban előforduló rosszinduatú GI daganat esetén, vagy ha gyomorürülési zavar, gastroparesis gyanúja merül fel. Az endoszkópia lehetőséget ad a vékonybél és a gyomor biopsziájára is, hogy kizárják a puffadás okait okozó egyes szervi rendellenességeket.

Hasi képalkotó vizsgálatok

Korábban hasi műtéten átesett, a Crohn-betegségben szenvedő, vagy ismert vagy feltételezett vékonybél motilitási zavarban szenvedő betegeknél indokolt lehet az ultrahang,  a hasi CT-vizsgálat, vagy MR-vizsgálat.

Gasztrointesztinális funkció vizsgálatok

A felfúvódás jellemző a gastroparesisben szenvedő betegeknél. A 4 órás szcintigráfiai gyomorürülési vizsgálat a standard teszt a gastroparesis diagnosztizálására. Emellett fény derülhet nyombél szűkületre, vagy pylorus (gyomorkapu) szűkületre is. A teljes gastrointestinalis tranzitvizsgálat akár szcintigráfiával, vezeték nélküli motilitáskapszulával, akár endoszkóp video kapszulával hasznos lehet az egyes betegségek, motilitási zavarok diagnózisának felállításához.

Anorectalis funkció vizsgálata

Súlyos székrekedésben és puffadásban szenvedő pácienseknek javasolják az anorectalis manometria vizsgálatot. Ezzel a vizsgálattal a végbél záróizomzatát és beidegzését ellenőrzik, vizsgálják a régió állapotát, ill. nyomásmérést is végeznek.

Mikrobiom vizsgálat

A bél mikrobiom az emésztőrendszerben létező mikrobákra utal. A belek, a gyomor, a vastagbél és a nyelőcső mind fontos részei a GI traktusnak, és mind tartalmaznak olyan mikrobákat, amelyek befolyásolják az emésztési folyamatot. A mikrobák közé tartoznak az egészséges és káros baktériumtörzsek, valamint a gombák és vírusok. Ezeket a mikroszkopikus szervezeteket együttesen bélmikrobiótának vagy flórának nevezik. Összetétele kulcsszerepet játszik az emésztésben.

A mikrobiom vizsgálat során székletmintákat használnak, amelyek feltárhatják a bélrendszerben lévő mikrobák típusait.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék

Lacy BE, Cangemi D, Vazquez-Roque M. Management of Chronic Abdominal Distension and Bloating. Clin Gastroenterol Hepatol. 2021 Feb;19(2):219-231.e1. doi: 10.1016/j.cgh.2020.03.056. Epub 2020 Apr 1. PMID: 32246999.

Mari A, Abu Backer F, Mahamid M, Amara H, Carter D, Boltin D, Dickman R. Bloating and Abdominal Distension: Clinical Approach and Management. Adv Ther. 2019 May;36(5):1075-1084. doi: 10.1007/s12325-019-00924-7. Epub 2019 Mar 16. PMID: 30879252; PMCID: PMC6824367.

Grover M, Farrugia G, Stanghellini V. Gastroparesis: a turning point in understanding and treatment. Gut. 2019 Dec;68(12):2238-2250. doi: 10.1136/gutjnl-2019-318712. Epub 2019 Sep 28. PMID: 31563877; PMCID: PMC6874806.

Syed Thiwan. ABDOMINAL BLOATING: A MYSTERIOUS SYMPTOM. UNC School and Medicines. Abdominal-Bloating.pdf (unc.edu)

Seo AY, Kim N, Oh DH. Abdominal bloating: pathophysiology and treatment. J Neurogastroenterol Motil. 2013 Oct;19(4):433-53. doi: 10.5056/jnm.2013.19.4.433. Epub 2013 Oct 7. PMID: 24199004; PMCID: PMC3816178.

Trakman GL, Fehily S, Basnayake C, Hamilton AL, Russell E, Wilson-O'Brien A, Kamm MA. Diet and gut microbiome in gastrointestinal disease. J Gastroenterol Hepatol. 2022 Feb;37(2):237-245. doi: 10.1111/jgh.15728. Epub 2021 Nov 16. PMID: 34716949.

Allaband C, McDonald D, Vázquez-Baeza Y, Minich JJ, Tripathi A, Brenner DA, Loomba R, Smarr L, Sandborn WJ, Schnabl B, Dorrestein P, Zarrinpar A, Knight R. Microbiome 101: Studying, Analyzing, and Interpreting Gut Microbiome Data for Clinicians. Clin Gastroenterol Hepatol. 2019 Jan;17(2):218-230. doi: 10.1016/j.cgh.2018.09.017. Epub 2018 Sep 18. PMID: 30240894; PMCID: PMC6391518.