Az emberi bélflóra, vagy mikrobiom, egy bonyolult és dinamikus rendszer, amely döntő hatást gyakorol az emberi egészségre. Ez a mikrobiális közösség, amely a bélrendszerünkben él, kulcsfontosságú szerepet tölt be az emésztési folyamatban, az immunrendszer működésében, valamint számos betegség kialakulásában. Az elmúlt évtizedek kutatásai számos tényezőt azonosítottak, amelyek befolyásolják a bélflóra összetételét.
Táplálkozás
A táplálkozás alapvetően formálja a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok közösségét. Az étrend összetevői közvetlenül hatnak a bélben élő mikrobákra, ezzel befolyásolva az emésztést, az immunrendszer működését és az általános egészséget.
Rostok
A rostok fogyasztása kulcsfontosságú a bélflóra egészsége szempontjából. Mivel az emberi szervezet nem emészti meg őket, a bélben élő baktériumok fermentálják a rostokat. Ez elősegíti a jótékony baktériumok növekedését és csökkenti a patogén mikroorganizmusok elszaporodását.
Probiotikumok
A probiotikumok, vagyis élő mikroorganizmusok, jótékony hatással vannak a gazdaszervezetre. Ezek a mikroorganizmusok, amelyek főként bizonyos baktériumokból és élesztőkből állnak, segíthetnek helyreállítani a bél mikrobiális egyensúlyát, különösen antibiotikumok használata után.
Zsírok és Fehérjék
A zsírok és fehérjék fogyasztása is befolyásolja a bél mikrobiomját. A magas telített zsírbevitel összefügghet bizonyos káros bélbaktériumok növekedésével, míg az egyszeresen telítetlen zsírsavak, mint az olívaolaj, a kedvező bélflóra kialakulását támogathatják.
Antibiotikumok és Gyógyszerek
Az antibiotikumok és egyéb gyógyszerek, különösen hosszú távú vagy ismételt használatuk, jelentős hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Az antibiotikumok a káros baktériumokat célozzák meg, de gyakran a hasznos bélbaktériumokat is károsítják, megváltoztatva ezzel a bél mikrobiom egyensúlyát. Más gyógyszerek, mint a protonpumpa-gátlók és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, szintén befolyásolhatják a bélflóra összetételét, megváltoztatva a bél pH-értékét vagy közvetlenül károsítva a bélhámot.
Kor és Genetika
Az életkor előrehaladtával a bélflóra összetétele változik. A genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak, befolyásolva, hogyan reagál a bélflóra a környezeti tényezőkre, mint a táplálkozás vagy a gyógyszerek.
Környezeti Tényezők
A környezeti tényezők, mint a higiéniai szokások, környezetszennyezés, és a stressz szintén jelentős hatással vannak a bélflóra összetételére. Ezek a tényezők befolyásolhatják a bélben élő mikroorganizmusok sokféleségét és a mikrobiális közösség stabilitását.
Higiéniai Szokások
A "higiéniai hipotézis" szerint a gyermekkori különböző mikroorganizmusokkal való kitettség elősegítheti az immunrendszer fejlődését és a bélflóra sokféleségének növelését. A túlzott higiéniai intézkedések csökkenthetik ezt a mikrobiális expozíciót, ami befolyásolhatja a bélflóra összetételét.
Környezetszennyezés
A környezeti szennyező anyagok, mint például a nehézfémek, peszticidek, és egyéb toxikus anyagok károsíthatják a mikrobiális sejteket vagy megváltoztathatják azok metabolikus aktivitását, befolyásolva ezzel a bélflóra egyensúlyát.
Stressz
A pszichológiai stressz jelentős hatást gyakorolhat a bélflórára, befolyásolva a bél mozgását, a gyomor-bél traktus pH-értékét és az immunválaszt, ami közvetlenül befolyásolja a bélben élő mikroorganizmusokat.
Betegségek és Állapotok
Bizonyos betegségek, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a Crohn-betegség, valamint az elhízás és a cukorbetegség, szintén befolyásolják a bélflóra összetételét.
Ez a cikk áttekintette a bélflóra összetételét befolyásoló főbb tényezőket, beleértve a táplálkozást, antibiotikumokat és gyógyszereket, kor- és genetikai tényezőket, valamint a környezeti hatásokat. Az egyes tényezők megértése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban odafigyeljünk egészségünkre és tudatosabb döntéseket hozzunk életmódunkat illetően.
Feketéné Radó Barbara
Dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
Hill, C., Guarner, F., Reid, G. et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics consensus statement on the scope and appropriate use of the term probiotic. Nat Rev Gastroenterol Hepatol 11, 506–514 (2014). https://doi.org/10.1038/nrgastro.2014.66
Carlotta De Filippo, Duccio Cavalieri at al. Impact of diet in shaping gut microbiota revealed by a comparative study in children from Europe and rural Africa. PNAS. August 2, 2010 https://doi.org/10.1073/pnas.1005963107
Jackson MA, Goodrich JK, Maxan M, et al. Proton pump inhibitors alter the composition of the gut microbiota. Gut 2016;65:749-756.
Les Dethlefsen and David A. Relman. Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation. PNAS. September 16, 2010 https://doi.org/10.1073/pnas.1000087107
Yatsunenko, T., Rey, F., Manary, M. et al. Human gut microbiome viewed across age and geography. Nature 486, 222–227 (2012). https://doi.org/10.1038/nature11053
Julia K. Goodrich at al. Human Genetics Shape the Gut Microbiome. VOLUME 159, ISSUE 4, P789-799, NOVEMBER 06, 2014 DOI:https://doi.org/10.1016/j.cell.2014.09.053
Rook, G.A.W. Hygiene Hypothesis and Autoimmune Diseases. Clinic Rev Allerg Immunol 42, 5–15 (2012). https://doi.org/10.1007/s12016-011-8285-8
Claesson, M., Jeffery, I., Conde, S. et al. Gut microbiota composition correlates with diet and health in the elderly. Nature 488, 178–184 (2012). https://doi.org/10.1038/nature11319
Cryan, J., Dinan, T. Mind-altering microorganisms: the impact of the gut microbiota on brain and behaviour. Nat Rev Neurosci 13, 701–712 (2012). https://doi.org/10.1038/nrn3346
Turnbaugh, P., Hamady, M., Yatsunenko, T. et al. A core gut microbiome in obese and lean twins. Nature 457, 480–484 (2009). https://doi.org/10.1038/nature07540
Gomaa EZ. Human gut microbiota/microbiome in health and diseases: a review. Antonie Van Leeuwenhoek. 2020 Dec;113(12):2019-2040. doi: 10.1007/s10482-020-01474-7. Epub 2020 Nov 2.
