További gyakori bőrbetegségek
Allergiás ekcéma (allergiás kontakt dermatitisz)
A bőrrel érintkező anyagok által kiváltott, túlérzékenységi (allergiás) reakción alapuló bőrgyulladás. Az allergiás reakció kialakulásához szükséges, hogy a szervezet korábban már találkozzon az adott anyaggal, és vele szemben túlérzékenységi reakciót alakítson ki. A tünetek erősen viszkető, vörös, gyulladt bőr képében jelentkeznek, apró hólyagocskákkal. Ezek megnyílása után a gyulladt bőrterület nedvezik. Az elhúzódóbb formákban a hólyagos reakció hiányozhat, hámló, viszkető, vörös bőrgyulladás, a bőr megvastagodása válik jellemzővé. Leggyakoribb kiváltó okai: fémek (nikkel), kozmetikumok illatanyagai (fragrance) és tartósítószerei (pl.benzoátok), higanytartalmú készítmények, jód, a természetes anyagok közül a kamilla, körömvirág. A kiváltó anyagok száma igen nagy, igen sokszor csak rátevéses bőrpróbával (epicutan bőrteszt) lehet azonosítani.
Irritatív ekcéma, irritatív kontakt dermatitisz
Szintén a bőrrel érintkező anyagok váltják ki, de nem allergiás reakció révén. Ilyenkor a bőrre kerülő anyag bőrizgató hatása okozza a tüneteket (pl. oldószerek, egyes tisztító és fertőtlenítő-szerek, szervetlen zsírok-olajok stb.). A tünetek hasonlítanak az allergiás ekcéma tüneteihez, de általában kevésbé élénkek, gyakori a krónikus forma. A két betegséget gyakran nehéz elkülöníteni, a legtöbb esetben csak rátevéses bőrpróbával (epicutan bőrteszt) lehetséges.
Rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanoma malignum)
A basaliománál sokkal ritkább, de lényegesen rosszabb indulatú bőrdaganat. Keletkezhet korábban meglévő festékes anyajegy elfajulása révén (az esetek 30-35%-a), illetve újonnan, tünetmentes bőrön is (65-70%). Új gyorsan növekvő festékes növedék illetve korábban meglévő anyajegy megváltozása (növekedés, színváltozás, gyulladás, vérzés) esetén ezért mihamarabb forduljon bőrgyógyászhoz!
Jóindulatú bőrnövedékek
Fibropapillomák: leginkább a hajlatokban (nyak, hónalj, lágyék) megjelenő, lassan növekvő, bőrszínű vagy barnás kocsányos növedékek. Szakorvosi vizsgálat után, bőrgyógyászati módszerekkel biztonsággal eltávolíthatók.
Seborrhoeás keratosisok: főképp a törzsön lassan, lapszerint növekvő, barnás, száraz, egyenetlen felszínű növedékek. Rosszindulatú elfajulásuk nem szokott bekövetkezni, fontos azonban az egyéb festékes elváltozásoktól való elkülönítésük. Hirtelen nagy számban történő megjelenésük, bizonyos belgyógyászati betegségekre hívhatja fel a figyelmet. Egyébként kozmetikai problémát jelentenek, eltávolításuk bőrgyógyászati módszerekkel biztonságos, és jó kozmetikai eredményt adó.
Angiómák (naevi teleangiectatici): Főképp a törzsön megjelenő, a kor előrehaladtával szaporodó 1-5 mm átmérőjű, a bőrből kissé előemelkedő a pirostól a szederszínig terjedő színű jóindulatú bőrnövedékek, melyek csak kozmetikai problémát jelentenek. Eltávolításukra, ha kozmetikailag zavaróak, az elektrokauteres (égetéses) eljárás megfelelő.
Gennykeltő baktériumok okozta bőrbetegségek:
Impetigo contagiosa (ótvar): Főként a gyermekkorra jellemző, erősen fertőző, gyorsan terjedő, felszínes gennyes bőrgyulladás. Kórokozói a Streptococcus és Staphylococcus baktériumok. A bőrön, néha apró sérülés nyomán, gyakrabban látható sérülés nélkül gyorsan pörkösödő, terjedő sebek jelennek meg. A pörk, mely nem azonos az egészséges sebgyógyulás során keletkező varral, sárgás- vagy vörösesbarna színű törmelékes felrakódás a seben, mely tömve van baktériumokkal. Ritkábban gyorsan megnyíló gennyes hólyagok is láthatók. A kezelés legfontosabb eleme a pörk hathatós és teljes eltávolítása, a nyomában maradt hámhiány fertőtlenítése. Belső antibiotikus kezelésre csak ritkán van szükség.
Orbánc (erysipelas): A bőr alatti szövet nyirokrendszerének gennykeltők (főképp streptococcusok) okozta gyulladása, mely a bőrön éles szélű, élénkvörös, lapszerint gyorsan terjedő, duzzadt, meleg tapintatú beszűrődés formájában észlelhető. Rendszerint általános tünetek (hidegrázás, láz, rossz közérzet) kísérik. Ilyen tünetek esetén feltétlen forduljon orvoshoz, mert mielőbbi belső antibiotikus kezelés szükséges a gyorsan kialakuló szövődmények elkerülésére.
Szőrtüszőgyulladás (folliculitis): A szőrtüszők gennykeltő baktériumok (főképp staphylococcusok) okozta gyulladása, mely a szőrtüszőknek megfelelően vörös, gennyes tetejű csomócskák képében jelentkezik, elsősorban a piheszőrrel fedett, irritációnak-dörzsölésnek kitett (comb, fartáj) vagy szőrtelenített bőrterületeken. Általában helyi fertőtlenítő kezelésre jól gyógyul.
Bőrtályog (furunculus): Leggyakrabban a szőrtüsző-gyulladások mélyebbre terjedéséből, ritkábban más mélyebb gennyes bőrfolyamatból alakul ki a bőr alatti szövetek körülírt, igen fájdalmas gyulladása. A bőr alatt tömött, meleg, élénkvörös csomó tapintható, melynek a közepe felpuhul, benne genny szaporodik fel, mely spontán is a felszínre törhet. Az elváltozás lehet többszörös is. Kezelése kezdetben bőrgyógyászati, az előrehaladott esetekben azonban sebészi megnyitásra van szükség. Belső antibiotikus kezelésre az esetek többségében szükség van. Ilyen panaszokkal feltétlen forduljon orvoshoz, és semmiképp se próbálja az elváltozást otthon nyomogatni, kifakasztani!